Argumentum, Vol. 21 (2025), pp. 41–66.

Rettenetes friss, iszonyú sok, szörnyű vígság: negatív emotív intenzitásjelölők variációjáról 16–18. századi szövegtípusokban

Mónika Varga

    ELTE Research Centre for Linguistics, Institute for Historical and Uralic Linguistics

    varga.monika@nytud.hu

DOI: 10.34103/ARGUMENTUM/2025/5

Abstract

The use of negative emotive intensifiers (henceforth: NEIs) is a socially and culturally embedded pragmatic feature thus lending itself to variation and change. NEIs are those adverbs which have negative emotive original meanings but later possess a function of intensifying the elements they modify. Modern Hungarian is well-researched in this aspect while the historical periods of Hungarian are less sufficiently studied. The aim of the present corpus study is to examine the variation and change of NEIs between 16^th and 18^th century in different registers (witch trials, private correspondence, memoirs and dramas). The socially embedded feature of NEIs is that in earlier periods of Hungarian, only a few negative emotive word have been found functioning as intensifiers, and they occurred in positive contexts infrequently. However, based on the data from certain authors of the period, NEIs have been entrenched in language use. The culturally embedded feature of NEIs is that the semantic contents of the elements with NEI function in the studied sources are characterized by FEAR and DISGUST, all of them are equivalents of horrible ~ horribly and terrible ~ terribly. The analysis focuses on the collocational patterns of the NEIs, involving the word class and the concept of the target and the actual polarity of the NEI in the studied contexts. The results also raise the question on the relationship between delexicalization, polarity loss, and polarity shift from a historical point of view.

Keywords: negative emotive intensifiers, variation, Middle Hungarian period, historical corpora, polarity loss, delexicalization

Sources

Bark. II. = Kovács, Á. & Fogarassy, Z. (szerk.): Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz. Második kötet (1712–1724). Debrecen, 2017.

Bethlen Miklós = Bethlen Miklós élete leírása magától. In: V. Windisch, É. (szerk.): Bethlen Miklós művei. Budapest: Neumann Kht., 2000. https://mek.oszk.hu/06100/06152/html/bethlen0020001.html (Accessed 1 July 2025)

KED = Gugán, K., Bácsi, E., Dömötör, A., Horváth, L., Mohay, Zs., Varga, M. & Sass, B. (2023): Középmagyar emlékirat és drámakorpusz. https://ked.nytud.hu/#open (Accessed 1 July 2025)

Mátyus, Diaetetica = Mátyus, István (1766): Diaetetica, az az: a jó életnek és egészség megtartásának módját fundamentumosan elő-adó könyv. 2. Kolozsvár: Páldi. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_Muzealis_35_2_Matyus_Diaetetica_az_az_a_jo_eletnek_2/?pg=0&layout=s (Accessed 1 July 2025)

Mátyus, Ó és új diaetetica = Mátyus, István (1787): Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 1–3. Pozsony: Landerer.

Mátyus, Ó és új diaetetica 4 = Mátyus, István (1789): Ó és Új diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenn-tartására és gyámolgatására, Istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek való elszámlálása. 4. Pozsony: Landerer.

Mikes Mária 1784 = S. Sárdi M. (szerk.): Mikes Mária: A gazdaasszonyi bölcsességnek tárháza, 1784. Intra Hungariam 25. Máriabesnyő: Attraktor, 2023.

Miskolczi Csulyak, Gáspár (1702): Egy jeles vadkert. Lőcse. RMK I. 1658. https://real-r.mtak.hu/614/1/RMK_I_1658_Rath_0484.pdf (Accessed 1 July 2025)

MNSZ = Magyar Nemzeti Szövegtár. http://clara.nytud.hu/mnsz2-dev/ (Accessed 1 July 2025)

MTSZ = Magyar Történeti Szövegtár. http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form (Accessed 1 July 2025)

Székely László = Fehér, A. (szerk.): Gróf Székely László önéletírása 1763–1772. Budapest/ Kolozsvár: MTA BTK–EME, 2019.

TMK = Történeti magánéleti korpusz. https://tmk.nytud.hu/ (Accessed 1 July 2025)

Tótfalusi Kis Miklós = M. Tótfalusi Kis, Miklós: Maga személyének, életének és különös cselekedeteinek mentsége. Bitskey, István (szerk.): Magyar Emlékírók 16–18. század. Budapest: Neumann Kht., 2000. https://mek.oszk.hu/06100/06187/html/ (Accessed 1 July 2025)

Thököly Imre = Nagy, Iván (szerk.): Késmárki Tököly Imre naplója 1693–1694 évekből. Pest: MTA, 1863. https://mek.oszk.hu/05200/05239/05239.pdf (Accessed 1 July 2025)

References

Andor J. (2011): De durva ez a téma! – Megfigyelések a melléknévi polaritásváltásról Hungarológiai Évkönyv 12, 33–42.

Anthony, L. (2023): AntConc (Version 4.2.4) [Computer Software]. Tokyo: Waseda University. https://www.laurenceanthony.net/software (Accessed 1 July 2025)

Biber, D., Johansson, S., Leeeh, G. Conrad, S. & Finegan, E. (1999): The Longman grammar of spoken and written English. London: Longman.

Bibok, K. & Szabó, M. K.  (2025): A corpus analysis of negative emotive words in Hungarian (with special focus on their discursive functions). Argumentum 21, 1–13. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2025/1

Bolinger, D. (1972): Degree words. Mouton: The Hague. https://doi.org/10.1515/9783110877786

Bardet, L. (2024): The grammaticalization and pragmaticalization of intensifying adverbs in English: a closer look at ’really’. Philological Studies and Research. Applied Foreign Language Series. http://doi.org/10.5281/zenodo.14328507

Chang, Y. & Shao, B. (2020): Literature review on negative emotive intensifiers in English. Higher Education of Social Science 18/2, 55–59. https://doi.org/10.3968/11747

Claridge, C. & Kytö, M. (2021): Degree and related phenomena in the history of English: Evidence of usage and pathways of change. Journal of English Linguistics 49(1), 3–17. https://doi.org/10.1177/0075424220969778

Claridge, C., Jonsson, E. & Kytö, M. (2024): Intensifiers in Late Modern English. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108560627

Dér Cs. I. (2013a): Iszonyatosan/rettenetesen/őrületesen jó! A fokozószók grammatikalizációjáról. In: Gecső T. & Sárdi Cs. (szerk.): Az interkulturális kommunikáció elmélete és gyakorlata. Székesfehérvár/Budapest: Kodolányi János Főiskola/Tinta, 71–76.

Dér Cs. I. (2013b): Mi számít grammatikalizációnak?: Kísérlet a fogalom újradefiniálására. In: Forgács, T., Németh, M. & Sinkovics, B. (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, 17–28.

Dömötör A., Gugán K., Novák A. & Varga M. (2017): Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113, 85–110. https://doi.org/10.15776/NYK.2017.113.3

Ghesquière, L. (2021): “A Good Deal of Intensity”: On the development of degree and quantity modifier good. Journal of English Linguistics 49, 159–181. https://doi.org/10.1177/0075424220980046

Grund, P. J. (2021): Sociopragmatics of stance. Community, language, and the witness depositions from the Salem witch trials. Amsterdam: John Benjamins. https://doi.org/10.1075/pbns.329

Gugán K. (2020): Regiszterfüggő változatok a középmagyarban. Kézirat.

Gugán K. (2023): A kivétel erősíti a szabályt? A regiszter és az egyén szerepe a stabil variációban In: Cser A. & Nemesi A. L. (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 5. Budapest: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék, 129–153. https://btk.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/9-Gugan-Katalin.pdf?u=1bB+tt (Accessed 1 July 2025)

Hiltunen, T. (2021): Intensification in eighteenth century medical writing. Journal of English Linguistics 49(1), 90–113. https://doi.org/10.1177/0075424220982649

Kugler N. (2000): A partikula. In: Keszler B. (szerk.): Magyar Grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 275–281.

Kugler N. (2014): A nyelvi polaritás kifejezésének egy mintázata, avagy milyen a félelmetesen jó? Magyar Nyelvőr 138, 129–139. http://nyelvor.c3.hu/period/1382/138201.pdf (Accessed 1 July 2025)

Kuteva, T., Heine, B., Hong, B., Long, H., Narrog, H. & Rhee, S. (2019): World Lexicon of Grammaticalization. Second, extensively revised and updated edition. Cambridge: University Press. https://doi.org/10.1017/9781316479704

Lorenz, G. (2002): Really worthwhile or not really significant? A corpus-based approach to the delexicalization and grammaticalization of intensifiers in Modern English. In: Wischer, I. & Diewald, G. (eds.): New reflections on grammaticalization. Amsterdam: John Benjamins, 143–161. https://doi.org/10.1075/tsl.49.11lor

Novák, A., Gugán, K., Varga, M. & Dömötör, A. (2018): Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52, 1–28. https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8

Nouwen, R. (2024): The semantics and probabilistic pragmatics of deadjectival intensifiers. Semantics & Pragmatics 17(2), 1–45. https://doi.org/10.3765/sp.17.2

Oravecz, Cs., Váradi, T. & Sass, B. (2014): The Hungarian Gigaword Corpus. In: Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA), 1719–1723,

Rhee, S. (2016): On the emergence of the stance-marking function of English adverbs: A case of intensifiers. Linguistic Research 33(3), 395–436. https://doi.org/10.17250/khisli.33.3.201612.003

Sass B. (2017): Keresés korpuszban: a kibővített Magyar történeti szövegtár új keresőfelülete. In: Forgács T., Németh M. & Sinkovics B. (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. Szeged: SZTE, 267–277. http://acta.bibl.u-szeged.hu/54589/1/nyelvtort_009_267-277.pdf (Accessed 1 July 2025)

Simon E. & Sass B. (2012): Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. In: Prószéky G. & Váradi T. (szerk.): Nyelvtechnológiai kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó, 243–264.

Szabó, M. K. (2019): Az értékváltás jelensége a magyar nyelvben. A negatív emotív elemek egy sajátos használatáról. Magyar Nyelv 115, 309–323. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2019.3.309

Szabó, M. K. & Bibok K. (2019): Értékvesztésre és értékváltásra képes lexémák újabb vizsgálata. Argumentum. Special issue II, 639–649. https://argumentum.unideb.hu/2019-anyagok/special_issue_II/szabomk_bibokk.pdf (Accessed 1 July 2025)

Szabó, M. K, Guba, Cs. & Szabó, K. (2022): Adalékok a negatív emotív fokozók időbeli szemantikai változásához. In: Forgács T., Németh M. & Sinkovics B. (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, 387–402. https://ebook.ek.szte.hu/index.php/btk-magyarnyelviirodalmi-intezet/catalog/view/328/963/2398 (Accessed 1 July 2025)

Szabó, M. K., Vincze, V., Ring O. & Guba Cs. (2022): Nagyot mondó képviselők?: Fokozás a politikai kommunikációban. In: Berend G., Gosztolya G. & Vincze V. (szerk.): XVIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet, 325–341. http://acta.bibl.u-szeged.hu/75797/1/msznykonf_018.pdf (Accessed 1 July 2025)

Szabó, M. K., Vincze, V. & Bibok, K. (2023): “Thank you for the terrific party!” – An analysis of Hungarian negative emotive words. Corpus Linguistics and Linguistic Theory 19(3), 451–485. https://doi.org/10.1515/cllt-2022-0013

Szabó, M. K., Vincze V., Guba Cs., Dam B., Solymos A., Bagi A., Szendi I. (2023): Fokozás szkizofréniában. In: Berend G., Gosztolya G. & Vincze V. (szerk.): XIX. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem TTIK, Informatikai Intézet, 17–32. http://acta.bibl.u-szeged.hu/78401/1/msznykonf_019_017-032..pdf  (Accessed 1 July 2025)

Varga, M. (2019): Középmagyar kori világi szövegek nyelvtörténeti vizsgálata, különös tekintettel a szöveggrammatikai és pragmatikai sajátságokra. PhD-értekezés. Budapest: ELTE. https://doi.org/10.15476/ELTE2019.088

Varga M. (2022a): Elváltozék csodaképpen – Kommunikációról és írásról boszorkányperekben. In: Haader L., Juhász D., Korompay K., Szentgyörgyi R., Terbe E. & C. Vladár Zs. (szerk.): Forráskutatás, forráskiadás, tudománytörténet III. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, ELTE, 340–354. https://real.mtak.hu/124569/1/Forr%c3%a1skonferencia3.pdf (Accessed 1 July 2025)

Varga M. (2022b): Pragmatikai markerekről 18. századi regiszterekben: összehasonlító elemzés. In: Forgács T., Németh M. & Sinkovics B. (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, 431–445. https://ebook.ek.szte.hu/index.php/btk-magyarnyelviirodalmi-intezet/catalog/view/328/963/2398 (Accessed 1 July 2025)

Varga M. (2022c): „Alkalmas ideig gyötörte”: Pragmatikai markerek funkcióinak alakulásáról 16–18. századi regiszterekben. Jelentés és Nyelvhasználat 9(1), 133–153. https://doi.org/10.14232/JENY.2025.1.1

Varga M. (2024a): Felette igen nagy jó – Intenzitásjelölők variációja 16–18. századi regiszterekben. Argumentum 20, 194–223. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2024/11